A megfelelő étrend (ahara) és életmód (vihara) az ájurvédikus terápia szerves részét képezik a szervezet megzavart pszichoszomatikus egyensúlyának helyreállítása érdekében és elengedhetetlen a három dósa egyéni alkati egyensúlyának fenntartásához, amely biztosítja egészségünket.
Ájurvédikus étrend
Az ájurvédikus étrend terápia (ahara) a megfelelően kiválasztott, a dósikus alkatunkkal harmóniában lévő ételek tudatos elkészítése és fogyasztása. Az ilyen ételek azután a gyógyszereinkké válnak, amelyek alapjaiban befolyásolják fizikai, mentális, érzelmi és lelki egészségünk állapotát. Ezért nagyon hasznos a hat íz hatásának (édes, savanyú, sós, csípős, keserű és fanyar) követése és néhány gyakorlati alapelv betartása:
- ne együk túl magunkat
- ne igyunk gyümölcsleveket étkezés közben
- ne igyunk hideg vizet
- ne együnk reggel 7 óra előtt és este 7 óra után.
- figyeljünk a megfelelő ételkombinációkra
- nyugodt és kellemes környezetben étkezzünk
Javaslatok a vata dósa túlsúllyal rendelkező személyek étrendjére vonatkozóan
Javaslatok a pitta dósa túlsúllyal rendelkező személyek étrendjére vonatkozóan
Javaslatok a kapha dósa túlsúllyal rendelkező személyek étrendjére vonatkozóan
Alap étrend az Ájurvéda szerint
Az Ájurvéda az ételeket szattva, radzsasz és tamasz táplálékokra osztja az emberi pszichére gyakorolt hatásuk szerint. Minden egyes táplálékot e három kozmikus minőség (guna) valamelyike jellemez.
- A Szattva a fény, a tudás és a harmónia minősége.
- A Radzsasz az energiát, a mozgást és az állandó aktivitást mutatja.
- A Tamasz a sötétséget, a mozdulatlanságot és az alvást képviseli.
Azok az emberek, akik többnyire természetesen édes szattva ételeket fogyasztanak, mint például rizs, árpa, édesburgonya, vörös vagy sárga lencse, zöldségek, gyümölcsök, diófélék, tej, sajt, cukornádszirup és méz, kedvesek, nyugodtak, optimisták és tele vannak lendülettel. Azok az emberek, akik túlnyomórészt radzsasz étrenden élnek, amely fermentált és sült ételeket, valamint csípős, sós és savanyú összetevőket tartalmaz, mint például curry, chili, bab, só, bors, savanyúságok, ecet, tejföl, kávé, coca-cola és fekete vagy zöld tea, hajlamosak az ingerlékenységre, idegességre és türelmetlenségre. Azok az emberek, akik a tamasz étrendet részesítik előnyben, amelyben túlsúlyban vannak a keserű és fanyar ízek, mint például a hús, a hal, a gomba, a tojás, a hagyma, a fokhagyma, az alkohol vagy a tegnapi étkezés maradékai, és akik a finomított cukrot, tejtermékeket, joghurtot és a fagylalt szerű édességeket keresik, hajlamosak a fáradtságra, a csüggedésre és a pesszimista hangulatra.
Célszerű az étrendet az évszakok váltakozásaihoz igazítani. Ősszel és télen (vata dósa időszak) a meleg ételeket és italokat, valamint a laktatóbb és zsírosabb étrendet kell előnyben részesítenünk. Jó, ha több édes, savanyú és sós ételt fogyasztunk, és kevesebb keserű és fanyar ételt. Kerüljük a száraz és nyers ételeket. A forró nyári évszakban (pitta dósa időszak) csökken az emésztés ereje, ezért kevésbé vagyunk éhesek, vagy nincs étvágyunk. Jó, ha hideg ételeket, gyümölcsöket és zöldségsalátákat választunk és az édes, keserű és fanyar ízeket részesítjük előnyben. Kerüljük a savanyú és csípős ételeket. Tavasszal (kapha időszak) részesítsük előnyben a könnyű és száraz étrendet. Válassza a meleg ételeket és meleg italokat. Jó, ha fűszeres ételeket fogyasztunk, és a keserű és fanyar ízeket előnyben részesítjük a savanyú és sós ízekkel szemben. Ez segíti a fontos tavaszi méregtelenítési folyamatot. Ajánlott az édességek korlátozása.
Ájurvédikus életmód
Az egészséges életmód-terápia (vihara) a legtermészetesebb eszköz és az úgynevezett „középút” a testi és lelki egyensúly eléréséhez. Ez nem azt jelenti, hogy az ember elnyomja a szükségleteit, hanem azt, hogy megtanulja irányítani azokat, és az alkati természete és a lélek (atman) belső útmutatása szerint él, amely magának az életnek a lényege és gyógyulásunk igazi forrása.
Ha tehát a jógát és a meditációt be tudjuk építeni a napi rutinunkba, akkor ez segíteni fog abban, hogy érzékeljük lelkünk belső útmutatását. A rendszeres meditációs gyakorlat tartalmazhat testhelyzeteket (ászanákat), légzőgyakorlatokat, mantraismétléseket vagy vizualizációkat, amelyek célja, hogy megnyugtassák és elcsendesítsék elménket, hogy békét, szeretetet és együttérzést tapasztaljunk a szívközpontunkban (anahata csakra), mely a mellkas közepén helyezkedik el. A hagyományos vallási vagy kulturális szokások szerint, meditáció vagy más spirituális rituálé nélkül életünknek nincs valódi belső biztonságot, stabilitást, önbizalmat és egyensúlyt nyújtó háttere.
„Kicsinynél kisebb, hatalmasnál nagyobb – a lények szívében lakik a Lélek.” - Katha Upanisad
Az ájurvédikus orvoslás elsősorban a tudatos megelőzésre és az egészséges életmódra apellál, mert a legtöbb betegség eredete hetven százalékban a helytelen életmódban rejlik, amely az egyes dósák zavarát okozza. Az alkati egyensúly zavarai mindig könnyebben kezelhetők korai stádiumban, mint előrehaladott állapotban, amikor már különböző betegségek formájában kezdenek megnyilvánulni. Ezért az ájurvédikus terápia sikere elsősorban a helyes táplálkozástól függ, valamint attól, hogy hajlandóak vagyunk-e változtatni néhány, a mindennapi életünkben meglévő szokáson és sztereotípián, amelyek gyakran az egészségügyi problémáink gyökerét jelentik.
A jelenlegi modern életmód jelentősen hozzájárul dósánk egyensúlyzavarához, mivel folyamatosan ki vagyunk téve olyan helyzeteknek, amelyek aggodalmat, félelmet, bizonytalanságot vagy agressziót váltanak ki belőlünk. A helytelen táplálkozás, vagy az ételek nem megfelelő kombinációja, a húsos vagy sült ételek, zsírok és szénhidrátok, az alkohol, a kávé, vagy a dohánytermékek és a gyógyszeripari termékek fogyasztása mindhárom dósa egyensúlyát megzavarja. Vezetés vagy sportolás során a nagy sebesség, az állandó autóban ülés, vagy repülőgépes utazás ideges nyugtalanságot okoz, ami növeli a vata dósát.
A közösségi média túlzott használata, az interneten vagy a fősodratú médiában megjelenő hírek, információk és reklámok követése kényszerítő jellegével és a meggyőzés tudatalatti formájával befolyásolja az egyén szabad akaratát, gondolkodását és döntéshozatalát. A túlnyomórészt negatív és egyoldalú hírek terjesztése a médiában, valamint a konfliktusok és az erőszak élő közvetítése növeli a vata és a pitta dósát, és serkenti az ellenségesség, a bizonytalanság és a félelem ösztönös érzelmeit. A pénz, a birtoklás, a siker és a hatalom anyagi értékeinek hangsúlyozása felülírja az élet spirituális aspektusainak aktív fejlesztésére irányuló természetes igényt.
Civilizációnk mindennapi életét csupán a konvencionális gazdasági eszközök mozgatják, amelyek közé tartozik a hiány és a kereslet megteremtése, a munka hatékonyságának, a profitnak a növelése, a jutalomért történő hajtás ösztönzése valamint a szórakozató ipar termékei a szabadidő, a kényelem és a pihenés pillanataiért. Ez az oka, amiért gyakran tapasztaljuk az infomációs túltelítettség, a mentális nyugtalanság, a szellemi üresség, a frusztráció és az elégedetlenség érzését. Ezért vissza kell térnünk az élet spirituális természetének gyökereihez, és alapjában átértékelni a prioritásainkat és a helyes napi rutinunkat (dinacharya), hogy az életünket természetes egyensúlyba hozzuk a fizikai és mentális egészség formájában.